{"version":"1.0","provider_name":"Keresztez\u0151d\u00e9sek, v\u00e1laszt\u00e1sok, d\u00f6nt\u00e9sek","provider_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu","author_name":"Nagy Erika","author_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu\/author\/eracska77gmail-com\/","title":"Hat\u00e1rok...","html":"

Messzir\u0151l j\u00f6ttem. L\u00e1ttam l\u00e1ngtengert v\u00edz felett vil\u00e1g\u00edtani \u00e9s hang n\u00e9lk\u00fcl \u00fcv\u00f6lt\u0151 n\u0151ket t\u00e9rdre omlani. F\u00e9rfiakat, kik utols\u00f3 erej\u00fcket \u00f6sszeszedv\u00e9n m\u00e9g egyszer, csak egyetlenszer nekirugaszkodtak a lehetetlennek, hogy ha v\u00e9letlen\u00fcl t\u00fal\u00e9lik, a v\u00edzt\u00fck\u00f6rben \u00f6nmaguk k\u00e9p\u00e9t l\u00e1thass\u00e1k. L\u00e1ttam gyermekek h\u00fas\u00e1b\u00f3l lakm\u00e1roz\u00f3 hi\u00e9n\u00e1k \u00e9s kesely\u0171k t\u00f6mkeleg\u00e9t \u00e9s v\u00edz h\u00edj\u00e1n kisz\u00e1radt torokkal, nyitott sz\u00e1jjal \u00e9s kiapadt szemekkel fuldokl\u00e1st\u00f3l meggy\u00f6t\u00f6rt testeket.\u00a0<\/p>\r\n

\"k1565\"<\/a><\/p>\r\n

Messzir\u0151l j\u00f6ttem. Ahonnan j\u00f6v\u00f6k, nem kik\u00f6vezett \u00fat vezetett id\u00e1ig. Hallottam h\u00f6rg\u0151 hal\u00e1lsikolyok k\u00e1nonj\u00e1t, melyet emberi \u00e9s \u00e1llati teremtm\u00e9nyek ontottak magukb\u00f3l. Sz\u00f3 nem hallatszott, csak valami m\u00e9lyr\u0151l felt\u00f6r\u0151, szinte artikul\u00e1latlan recseg\u00e9s, melyre v\u00e1laszt rem\u00e9ltek kapni. Ahonnan \u00e9n j\u00f6v\u00f6k, ott f\u0171 nem \u00a0termett, gaz is csak elv\u00e9tve. A f\u00e1k \u00e1gaikat f\u00f6ldig hajolva hordj\u00e1k, hogy t\u00f6rzs\u00fck tov\u00e1bb kitartson...<\/p>\r\n

Messzir\u0151l j\u00f6ttem. M\u00e1sztam meg hegyormokat \u00e9s v\u00f6lgykatlanokat, \u00fasztam \u00e1t foly\u00f3kat \u00e9s b\u00edztam magam a gondvisel\u00e9sre tengereken, \u00f3ce\u00e1nokon. \u00c1tevick\u00e9ltem \u00e9rzelmeken \u00e9s gondolatokon, hogy azt\u00e1n a seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel induk\u00e1lt tetteket apr\u00f3p\u00e9nzre v\u00e1ltva feladhassam, vagy \u00e9ppen tov\u00e1bbl\u00e9phessek a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9rzelmi pocsolya k\u00f6zep\u00e9be. \u00c9rintettem k\u00e9rget \u00e9s selymet is. K\u00e9rget, melyet a f\u00e1jdalom dolgozott oly kem\u00e9nyre, selymet, mely a hamiss\u00e1gok talaj\u00e1n puhult meg.\u00a0<\/p>\r\n

M\u00e9g messzebbre tartok. Oda, hol a mosoly \u00e9s ragyog\u00e1s term\u00e9szetes. Hol a szemek csillagok k\u00f6z\u00fcl vil\u00e1g\u00edtanak, a t\u0171z meleg\u00edt, a v\u00edz szomjat olt. Oda, hol a v\u00e1llvetve egy ir\u00e1nyba tart\u00e1s oly elemi \u00f6szt\u00f6nb\u0151l j\u00f6n, mint az ev\u00e9s, iv\u00e1s, vagy a simogat\u00e1s. Az \u00f6lel\u00e9ssel f\u00e1jdalmat csillap\u00edtanak, a j\u00f3 sz\u00f3t\u00f3l r\u00fcgy fakad. A dal sz\u00edvb\u0151l j\u00f6n, a sz\u00f3 tiszta \u00e9s igaz. A hang gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9peket fest el\u00e9nk, a k\u00e9pek p\u00e1rbesz\u00e9deket fakasztanak.\u00a0<\/p>\r\n

Tov\u00e1bb megyek. Oda tartok, hol a sz\u00edv a m\u00e1sikkal eggy\u00e9 olvad. Hol a fekete, a s\u00e1rga \u00e9s a feh\u00e9r csup\u00e1n sz\u00ednek \u00e9s azok is maradnak. Hol a szerelem l\u00e9lekb\u0151l fakad, a szeretet korl\u00e1tokat bont, lakatokat nyit a boldogs\u00e1g h\u00edv\u00f3 szava. Hol vezet\u0151nk a Nap \u00e9s T\u00e1rsunk a Hold, v\u00e1ndorutunk egy ir\u00e1nyba tart.\u00a0<\/p>\r\n

S hol vagyok most? \u00c1lom \u00e9s \u00e9brenl\u00e9t hat\u00e1r\u00e1n. Hol az \u00e1lom oly k\u00f6nny\u0171v\u00e9 v\u00e1lva seg\u00edt megtal\u00e1lni a jelent, az \u00e9brenl\u00e9t neh\u00e9z val\u00f3j\u00e1t. Hol minden egyes pillanatban a kett\u0151ss\u00e9gekkel teli vil\u00e1g illuz\u00f3rikus hangulat\u00e1t \u00e9lem meg, tudv\u00e1n- tudva a val\u00f3s\u00e1got. Hol menek\u00fclve a szinte lebeg\u0151, kital\u00e1lt tudatalatti vil\u00e1gba a mark\u00e1ns id\u0151mozaikok el\u0151l, hol szinte s\u00falytalann\u00e1 t\u00e9ve a mindennapi \u00e9let oly nehezen \u00e1t\u00e9lhet\u0151 t\u00f6red\u00e9k mozzanatait. S n\u00e9ha el\u0151revet\u00edteni a megteremteni v\u00e1gyott csod\u00e1kat, melyeket lelkem legm\u00e9ly\u00e9re temettem el a sok szenved\u00e9s el\u0151l, de vannak oly roppantul er\u0151sek, hogy kikandik\u00e1lnak a csill\u00e1mporos, hamis, talmi kincsek k\u00f6z\u00fcl, hogy mindig tudjam merre menjek, az \u00f6b\u00f6lben pihen\u00e9sre, vesztegl\u00e9sre \u00edt\u00e9lt haj\u00f3 hov\u00e1 tartson.<\/p>\r\n

A l\u00e9lek \u00f6r\u00f6k v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1r\u00e1n. F\u00e9l l\u00e1bbal mindig itt, de a m\u00e1sikkal folyton ott...kezemmel egyens\u00falyozva az alattam t\u00e1tong\u00f3 szakad\u00e9k f\u00f6l\u00f6tt. Lass\u00fa a halad\u00e1s, de l\u00e9p\u00e9sr\u0151l-l\u00e9p\u00e9sre k\u00f6zelebb a v\u00e1gyott sz\u00e9ps\u00e9g. Ez motiv\u00e1l. Minden egyes neh\u00e9z pillanat \u00e9s kegyetlen id\u0151t\u00f6red\u00e9k alatt lebeg a szemem el\u0151tt. S az, hogy ahonn\u00e9t j\u00f6ttem, m\u00e1r egyre messzebbr\u0151l integet...<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu\/files\/2016\/06\/k1565-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}