{"version":"1.0","provider_name":"Keresztez\u0151d\u00e9sek, v\u00e1laszt\u00e1sok, d\u00f6nt\u00e9sek","provider_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu","author_name":"Nagy Erika","author_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu\/author\/eracska77gmail-com\/","title":"V\u00e9lem\u00e9ny...","html":"

Volt egy id\u0151szak (j\u00f3 hossz\u00fa), amikor iszony\u00fa fontos volt a v\u00e9lem\u00e9nyem. Nekem. Nagyon fontosnak tartottam, hogy mindig elmondhassam, megtal\u00e1ltam a m\u00f3dj\u00e1t akkor is, ha nem k\u00e9rdezt\u00e9k. Azt mondj\u00e1k, a v\u00e9lem\u00e9ny olyan, mint a segg...mindenkinek van. Bizony\u00e1ra \u00edgy van, hiszen mi\u00f3ta csak kialakult (m\u00e1r akin\u00e9l kialakult) a gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, az\u00f3ta van v\u00e9lem\u00e9nye mindenkinek mindenr\u0151l, amivel kapcsolatba ker\u00fcl. Rendben is van ez \u00edgy. \u00c1m m\u00e1r j\u00f3 ideje v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9rzek magamon ebben is. \u00c9vekkel ezel\u0151tt indult el egy lass\u00fa folyamat, melyben egyre fontosabb lettem \u00f6nmagam sz\u00e1m\u00e1ra. Ahogyan ez er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00fagy kezdett el v\u00e1ltozni bizonyos dolgokhoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1som.<\/p>\r\n

Ilyen volt a v\u00e9lem\u00e9ny is. Eleinte ahhoz, hogy fontosnak \u00e9rezzem magam, szorosan hozz\u00e1tartozott az is, hogy hangoztassam, mir\u0151l mit gondolok, \u00e9s azt el is fogadtassam m\u00e1sokkal. Ahogyan n\u0151tt \u00f6nmagam ir\u00e1nt a szeretetem, elfogad\u00e1som \u00e9s tiszteletem, \u00fagy azt vettem \u00e9szre, hogy egyre kev\u00e9sb\u00e9 lesz priorit\u00e1sa annak, hogy m\u00e1sok elfogadj\u00e1k-e a v\u00e9lem\u00e9nyem. Majd elj\u00f6tt az az id\u0151 is, amikor az is egyre kev\u00e9sb\u00e9 motiv\u00e1lt, hogy elmondjam. A mindennapi \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n rengeteg olyan szitu\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, amir\u0151l term\u00e9szetesen megvan a v\u00e9lem\u00e9nyem, olykor nagyban el is t\u00e9r a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l. M\u00e9gis, sokkal fontosabb lett az, hogy ink\u00e1bb figyeljek. Megfigyeljem, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00fcls\u0151 reakci\u00f3k hogyan hatnak r\u00e1m, hogyan \u00e9rzem magam t\u0151l\u00fck. S ink\u00e1bb azok elemz\u00e9s\u00e9vel foglalkozom.<\/p>\r\n

Persze, az, hogy itt le\u00edrom, m\u00e1r a v\u00e9lem\u00e9nyem kommunik\u00e1l\u00e1sa m\u00e1sok fel\u00e9. De aki elolvassa, annak eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re v\u00e1lj\u00e9k, aki nem, annak szint\u00e9n. Ezen b\u00e1rki nyugodtan tov\u00e1bbg\u00f6rgethet. Ha valakinek seg\u00edts\u00e9get hoznak a gondolataim, annak nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k, de eszemben sincs m\u00e1r m\u00e1sokat leterhelni \u00f6nmagam direkt megoszt\u00e1s\u00e1val. Azt tapasztalom, hogy egy csendes megnyugv\u00e1s lett bel\u00fcl. Nem visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s a csigah\u00e1zba, ink\u00e1bb \u00a0egy befel\u00e9 \u00e9s kifel\u00e9 figyel\u00e9s egyszerre. Sokat olvasok \u00e9s figyelek. Az interneten \u00e9s a val\u00f3 \u00e9letben is. \u00c9szlelem a mindennapi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, \u00e9s lesz\u0171r\u00f6m, majd be\u00e9p\u00edtem a tapasztalatokat. \u00cdgy sokkal nyugodtabban \u00e9s hat\u00e1rozottabban, valamint c\u00e9lir\u00e1nyosabban sz\u00f3lok hozz\u00e1 valamihez, ha megteszem. Legal\u00e1bbis \u00e9n \u00edgy \u00e9rzem. \u00c9s ez megnyugtat\u00f3lag hat r\u00e1m, nem leszek fesz\u00fclt att\u00f3l, hogy m\u00e1s m\u00e1sk\u00e9nt gondol valamit, vagy nem tetszik neki az, amit \u00e9n mondok. Pedig pr\u00f3b\u00e1ra tesz az \u00e9let rendesen. De j\u00f3 ez \u00edgy.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Visszatekintve \u00e9vekkel ezel\u0151tti szitu\u00e1ci\u00f3kra, t\u00f6rt\u00e9netekre, l\u00e1tom, hogy mennyire fontos volt, hogy elismerjenek, hogy hallassam a hangom, hogy odafigyeljenek r\u00e1m. Hogy milyen kev\u00e9s \u00f6n\u00e9r\u00e9kel\u00e9ssel \u00e9s szeretettel rendelkeztem magam fel\u00e9. S jelenleg mennyire kev\u00e9ss\u00e9 lett priorit\u00e1sa annak, hogy egy dologr\u00f3l, szitu\u00e1ci\u00f3r\u00f3l mi a v\u00e9lem\u00e9nyem, illetve azt m\u00e1s is tudja-e. Hiszen az \u00e9let folyik, a m\u00e1sodpercek percekk\u00e9, azok \u00f3r\u00e1kk\u00e1 \u00e9s napokk\u00e1 v\u00e1lnak. Majd \u00edgy lesznek hetek \u00e9s h\u00f3napok, s az \u00e9vek oly gyorsan telnek, hogy azt vessz\u00fck \u00e9szre, hogy a val\u00f3ban fontos dolgok mellett elment\u00fcnk, mert csak a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnkkel foglalkoztunk. Nem l\u00e1ttuk meg a legfontosabb, leg\u00e9rt\u00e9kesebb pillanatokat, mert a minden\u00e1ron igazamat bizonygat\u00f3 \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyemet k\u00f6z\u00f6lni akar\u00f3 magatart\u00e1s elszepar\u00e1l. Elszepar\u00e1l a szeretett\u0151l, mindenek legfontosabb forr\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Elv\u00e1laszt att\u00f3l, hogy m\u00e1sokat megl\u00e1ssunk, meghallgassunk, val\u00f3ban \u00e9szrevegy\u00fcnk.\u00a0<\/p>\r\n

H\u00e1t \u00edgy eljutottam \u00e9vek sor\u00e1n ide, ahol most vagyok. Nem tudom hogyan \u00e9s merre tov\u00e1bb, egy dolgot biztosan tudok: nincsen v\u00e9ge. Ez a v\u00e9lem\u00e9nyem a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netemr\u0151l...<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/keresztezodesek.cafeblog.hu\/files\/2017\/03\/velemeny-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}