Vannak napok, amikor úgy érzed bejött az élet. Amikor mosolyogsz, és érzed, hogy igen, ez az a nap! Az a nap, amikor átadhatod magad. Átadhatod magad a szépségnek, szerelemnek, érzéseknek, érzelmeknek. Amikor tested, lelked feltárulva, megnyitva a szenvedélynek engeded magad felreppenni a felhők közé. Magasan szállni, és semmivel sem törődve lenézni a lenti világra,-ahol folyamatos konfliktusok, szenvedések zajlanak- mintha egy üvegfalon keresztül néznéd a filmet, és csak kívülről konstatálod a történteket, mert Te egy másik világban élsz. És van az a nap, amikor érzed, kurva gyorsan történnie kellene valami jónak is, mert már nem bírod..nem bírod a prést, a nyomorgatást, és olyan kicsinek érzed magad, hogy lassan már a mákszem is nagyobbnak tűnik. És ismét nézel a másik világra, ami az üveg mögött van. Ez esetben a csodát látod, a boldogságot, ami bezzeg nem veled történik. Mert Te, egy másik világban élsz. S vannak napok, amikor főszereplőjévé válsz a filmnek….
Van az a nap, amikor könnyes szemekkel ébredsz fel álmodból.
-Első pillanatban egy emlék tör fel, mely megváltoztatta az életedet..nem csak a Tiédet, az Övét is.
-Ugyanakkor kapsz egy üzenetet, hogy a program, amire egy hete vársz, elmarad. Amire készülsz..ami csak a tiéd, mert ha kell, akkor inkább nem eszel, de oda elmész. Mert az az idő a tiéd. Csak a Tiéd!
-Majd írsz Te is egy üzenetet, hogy akkor ma inkább ne találkozzatok, hisztis vagy és feszült, no meg szomorú egy évforduló miatt, ami az első reggeli gondolat. No para, nem veled történik ez..csak videó… De jön a válasz, szó szót követ..A hisztid,-mely valljuk be nem túl sűrűn van- egyre erősebb, már sírsz is..s közben másik két emberrel próbálsz érdemben kommunikálni. A szomorúságod, hisztériád kezelve van, a másik fél oldaláról olyan türelemmel, hogy egyszer csak azt mondod: ok, ha így is kellek ma, akkor rajta..Mire tekintetetek és kezetek is találkozik, addigra már írmagja sincs. Minden könnyed és békés. A meditáció, forró fürdő megtette hatását. Csodás nap..könnyed, nevetős, felemelő. Szépséges és kielégítő. A csók heves, az ölelés forró, a test beszédes. Süt a nap. Fényesíti szívedet. Mosolyod betölti a teret.
-Beszélgetés először írásban, majd szóban. Jóleső…Kellemes, könnyed,érzéki, érzékletes..Jó éjt, hajnali fél kettő.
-Alvás, majd alig egy óra múlva telefoncsörgés..sírás, zokogás, gyere, szeretlek..Tekintetek és kezek találkozása, ölelés…Ágyazás, vízivás, tea főzés.. Beszélgetés, könnyek, ölelések, anyázás…Higgadt segítségnyújtás. Szíved fáj, mert megvédeni nem tudod, csak nézed ahogyan szenved, és szereted. Megteszed ami tőled telik, de az most nagyon kevés. Lelked apró darabonként adnád oda neki, ha az használna védőkorlátnak, ám a Te életed nem az Övé, ezt nem teheted. Újabb egységnyi idő után (reggel van) felületes, álmatlan, mozdulatlan, a másikra álmában is vigyázós alvás. Kávé, reggeli…
-Telefon, baleset, kórház, jól vagy-e, szeretlek…
-Ölelés, búcsúzás…mosoly és kimondatlan szeretet áramoltatás…
Mindig, minden megtörténhet. De belül nyugalom van, csend, nagy csend. Az érzéseket megéled, átéled, majd tovaengeded..S az életet egy üvegfalon keresztül szemléled..Belegondoltál-e valaha, hogy mikor, miért látod ezt, vagy azt a filmet?
Szeretlek Téged…Engem, s az üvegfalon túli Éned…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: