Szabadság..

Az élet illata, a szél zúgása, a mosoly egy szembe jövő tekintetben.

Követem a mozdulataid, menj kedves! Vigyázok rád. Féltő szemem rajtad tartom úgy, hogy ne érezd magad korlátok közé szorítva. Foglak, miközben repülhetsz karomban, támaszkodhatsz s én megtartalak. Ott vagyok, ha gyengülni kezdesz, s ott, ha újra erőre kapsz. Tartalak ha elesnél, s felemellek ha arra vágysz. Légy szabad, engedd magadban az életet megnyilvánulni!  Szállj fel az áramlatra, lovagold meg azt! Kapcsolódom Hozzád…itt vagyok Veled, itt vagyok Neked…

Szemem lehunyva, érzem jelenléted. Felém száll illatodnak párája. Jó érzés tudni, hogy mögöttem vagy, bármikor karodba engedhetem magam. Szinte úgy lesed lépteim, mintha anyatigris óvja csemetéjét, ki felfedezni indul a magas fűben világát. Elengedsz, miközben oly erősen tölti be a teret erőd, hogy eszembe sem jut megállni. Félelmeim már tovalibbentek, mint ablakon át az éjszakai pára, mi testünkből száll fel reggelente..Elengedtem, beleengedtem, megengedtem magam. Mozgásom áramlás…Veled. Itt vagy Velem, Nekem…

Légy mellettem! De engedj! Hagyd, hogy melléd  álljak! De engedlek! Gyere, repüljünk együtt! Éljük meg a szabadságot úgy, hogy van hová visszaérkezzünk! Mert kapcsolódhatok…Veled…s Te ÉnVelem…

Egy ölelés, egy halk susogás, egy érzés a végtelenben….