A Kísérő..Tarik, Félien és Kélel.

A lány úgy döntött, hogy odabújik a másik kettő mellé. Lábujjhegyen,  mintha csak vattán lépkedne, odaosont az ágyhoz, s Karion hátához gömbölyödve, orrát belefúrva nyakába, hogy mindkét kedves szagát érezhesse, átölelte a férfit. Az álmában is a lány keze után nyúlt, s már repültek is.

Messze jártak, nagyon-nagyon messze. A kráter aljában egy valószerűtlenül kék tó vizében játszadoztak ők hárman. A két testvér és a jóbarát. Akkoriban Tarik, Félien és Kélel volt a nevük. Tarik és Félien testvérek, Kélel, Tarik gyerekkori barátja, majd később Félien szerelme. A tó kedvenc helyük volt, hiszen itt elbújhattak a kíváncsi tekintetek elől, felszabadultan ölelhették egymást, játszadozhattak zavartalanul. Alattuk a halak, s mindenféle vízi élőlények úszkáltak, néha beállva játékukba, s ők is lubickoltak, ugrabugráltak velük, majd ha megunták, tovább úsztak. Ez jelentette számukra a kikapcsolódást, hiszen egyébként minden nap harcolni voltak kénytelenek a testvérek anyjának zsarnok férjével, ki nem volt más, mint e föld királya. 

Nehéz az, amikor földjüket, népüket saját királyuktól kell félteni, mert azt elvakítja a hataloméhség, a mindenen való uralkodásvágy. Ragír a király, Tereni királyné egykori férjének testvére volt, ki fivére elestekor lépett hatalomra. Rohán, az előző uralkodó szerény, népét és uradalmát szerető emberként élt, személyét osztatlan tisztelet övezte, hangjának erejét, s kardját sem kellett használnia, hogy szavát betartsák. Így uralkodása alatt gyarapodott nemzete és országa is, jólét jellemezte életüket. Ahogyan ez lenni szokott, megirigyelte azt a szomszédos nép vezére, s magának akarta a gazdagságot. Ragír, ki szerelmes volt fivére asszonyába, szövetkezett vele, országából s gazdagságából részesedést ígérve neki. Így amikor a szomszédok megtámadták őket, a király közvetlen kísérői éppen máshol jártak (egy megbízást teljesítvén), s Rohán hiába küzdött oly bátran s hősiesen, a túlerővel nem bírt el. Mire bizalmasai visszatértek, már csak királyuk holttestét találták. Mivel Tarik és Félien még nem uralkodhatott, a trón s a család, a király legközelebbi rokonára, öccsére szállt. Így az feleségül vette a királynét, megkapva vele a királyságot is.

Ám Ragír már meg sem közelítette Rohán becsületességét és egyenes jellemét. Dorbézolt, herdálta a vagyont…A testvérek lassan cseperedtek, s látva nagybátyjuk hogyan teszi tönkre gyerekkoruk, s leendő gyermekeik otthonát, titokban lázadásokat szerveztek. Ahol tudták, ott irtották Ragír katonáit, bérenceit. Ám ehhez rengeteg segítséget kaptak a néptől, kik már ki voltak fosztva a mindenre éhes király által teljes vagyonukból. Amit elvettek a bérencektől, azt visszaosztották az azon a vidéken lakó emberek között. Így ha lassanként is, de gyengíteni tudták a zsarnok hatalmát. Amikor már nagyon kimerültek a harcban, visszatértek kedvenc, gyermekkori búvóhelyükre és kipihenték magukat. Ez is egy ilyen időszak volt.

Karion lassan ébredezni kezdett…ismerős illat csapta meg orrát. Az a semmihez sem hasonlítható lágy, mindennél tisztább finom, könnyed, lebegős illat, melyet csak Rajta érzett…kinyitva szemét egy ismerős, sárgásbarna szempár nézett szembe vele. Megmozdulva óvatosan magához ölelte barátját, s közben a félálomban érzett illat erősödni kezdett. Hátának feszülve érezte szerelme, Ilena bőrének érintését is. Mélyen magába szívta a szeretet illatát, s elégedetten, a még előbbi álomtól ittasan, mosolyogva nyújtózkodni kezdett. 

Itt vagyok hát végre…