
Látlak és nézlek…állok veled szemben, s a lehetetlenül mély sötét szemedben elsüllyedek, mintha csak szakadékba zuhannék…nézlek…nézem tekinteted, mely rám szegeződik, s oly lágyan simogatja végig arcomat, mintha csak szellő játszadozna vele. Néhány hete látlak folyton. Vissza-visszatérsz hozzám, hogy huncut mosolyoddal jókedvre deríts, s tudasd velem, kitartás, minden rendben van. Az ablak mellett állsz a falnak…
Tovább »