
Volt nekem egy bérmakeresztanyám, akit nagyon, de nagyon szerettem. Sajnos már réges-régen más dimenzióban él. Marika néni, amióta az eszemet tudom, a szomszédasszonyunk volt, és mindig szeretett engem…mit szeretett…imádott, ahogyan saját unokáit, akik minden szünetben eljöttek hozzá Egerből pár napra, és én is jóban voltam velük. Mindig gondolt rám, akármit sütött, az első szelet az…
Tovább »